Az Európai Unió számos tagállama, különösen Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, élen jár a biogazdálkodásban. Az EU támogatja a biogazdálkodást közvetlen támogatásokkal és ösztönzőkkel, például a Közös Agrárpolitika keretében. Az ilyen gazdaságok sokszor integrálják a helyi ökoszisztémákat, és figyelnek a biodiverzitás megőrzésére. Az állatok takarmányozása gyakran helyben termesztett növényekből történik, és az állatjólét kiemelt szerepet kap.
Az Egyesült Államokban a biogazdálkodás növekvő trendet mutat, különösen Kaliforniában és Oregonban. Az itt működő gazdaságok gyakran integrálják a legújabb technológiákat, mint például a precíziós gazdálkodást, a drónokat és a szenzorokat a termelési folyamatok nyomon követésére. A biogazdálkodás főbb jellemzői közé tartozik az ökológiai gazdálkodás, az állatok szabad legeltetése és a vegyszerek elkerülése. Az amerikai piacot is egyre inkább az organikus termékek iránti kereslet formálja, ami ösztönzi a biogazdálkodás elterjedését.
Latin-Amerikában, például Brazíliában és Argentínában, a biogazdálkodás egyre nagyobb teret nyer, különösen a helyi közösségek számára. A gazdálkodók gyakran a permakultúra alapelveire építenek, és fontos szerepet kap a talaj regenerálása és a víz megőrzése. A közösségi gazdálkodás és a kisüzemi biogazdálkodás hangsúlyozása segít a helyi piacok kiszolgálásában, és hozzájárul a fenntarthatósághoz.
Ázsiában, különösen Indiában, Kínában és Japánban, a biogazdálkodás gyakran a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel ötvöződik. A rizstermesztés és a szerves trágyázás például fontos szerepet kapnak. Az ökológiai gazdálkodásnak az a lényege, hogy a helyi éghajlati viszonyokhoz és a természetes erőforrásokhoz igazodva alakítják ki a gazdálkodási rendszereket. Kína különösen nagy erőfeszítéseket tesz a biogazdálkodás fejlesztésére, hogy csökkentse a vegyi anyagok használatát és javítsa a talajminőséget.
Ausztrália biogazdálkodása szorosan összefonódik a klímaváltozás elleni küzdelemmel. A gazdálkodók különféle technikákat alkalmaznak a víz megtakarítására, például a csepegtető öntözést és a talajtakarást. Emellett az ausztrál gazdák figyelmet fordítanak a talaj minőségére és a biológiai sokféleség megőrzésére. A biogazdálkodás fejlődése segíti a fenntarthatóságot és az élelmiszertermelés hatékonyságát egy olyan környezetben, amelyet gyakran sújtanak aszályok és hosszú száraz időszakok.
A biogazdálkodás más országokban különböző formákat ölt, attól függően, hogy az adott ország milyen erőforrásokkal, gazdálkodási hagyományokkal és környezeti kihívásokkal rendelkezik. Azonban közös bennük, hogy a fenntartható termelésre és a környezeti hatások minimalizálására törekednek, miközben a helyi közösségek támogatására is fontos figyelmet fordítanak. A biogazdálkodás jövője mindenhol az innováció, a hagyományos tudás és a környezetvédelem összhangjában rejlik.
